A gyűjteményről
Már a 70-es évek elején kérdés volt Szabó Miklós fotóanyagának gondozása - tudhatjuk a múzeum irattárában lévő - a Városi Tanács Művelődési Osztálya és a Hajdúsági Múzeum közötti – levelezésből.
Tárgy: Fotóadattár gyarapítása
Városi Tanács Művelődésügyi Osztályának
1./ Közismert tény, hogy a város sokat áldozott eddig is arra, hogy a helyi események megfelelő színvonalú megörökítést nyerjenek. Az igy elkészült fotókat a városháza előtt közszemlére is kiteszik. Utána e fotók átkerülnek a Hajdúsági Múzeumba, hogy adattárba vegyük azokat. Eddig minden rendben is van. Csakhogy miután mi beleltároztuk, nemcsak múzeumi tulajdont jelentenek, hanem egy-egy példány lévén belőlük, nélkülözhetetlen leltári értékké is váltak. Mint ilyen anyag, nem kerülhetnek ki az intézményből a megyei igazgatóság engedélye nélkül.
2./ Már szóban kértem, most írásban is megismétlem, hogy a fenti kellemetlen helyzetet elkerüljük, javaslom: Szabó Miklós tanár, a városi tanács megbízott fotósa, esetenként, mondjuk egy havi gyűjtésben adja át a negatívokat a Hajdúsági Múzeumnak. Ezzel a leltári értékeket nemcsak megőrizzük, hanem az események fotóit megmentve, később is tudunk róla másolatot készíteni.
Nem szabad összegyűjteni nagyobb időközt, mert képtelenség a negatívok pontos azonosítása!
Hajdúböszörmény, 1972. január 5-én.
Bencsik János
igazgató
A fenti levélből kiderül, hogy egy megállapodás már létezett az un. „Képes híradó” anyagának a múzeumba kerülése okán. Itt a negatívokról készült 18 x 24 cm-es másolatokról van szó, amit kezdetben a városháza előtt, majd később a „lapostetejű” üzletháznál állították ki a felvételeken lévő események információjával adatolva.
HMFA.10833.27 Képes híradó a Kossuth Lajos utcán / Fotó Kovács Zoltán
A fenti tárgyban a Művelődési Osztályhoz küldött kérésére az alábbi válasz érkezett:
A Szabó Miklós tanár által készített képek leadása a múzeumnak csak nagyobb időközönként történhet, (1-2 év) mivel az elkészített képekre később, gyűjteményes, vagy más kiállítás keretében szükség lehet, s a képek visszavétele a korábbiakban a múzeumtól problémás volt, éppen az említett megőrzési okokból.
A negatívok tárolása is a fentiek szerint történik a Városi Művelődési Központban, s csak 1-2 év eltelte után kerülhet a múzeum adattárába.
Az előzetes azonosítás elvégzésére Szabó Miklós tanár figyelmét felhívtuk.
Hajdúböszörmény, 1972. január 31.
Nemes László
osztályvezető
Majd egy év elteltével Bencsik János múzeumigazgató újabb levélben kéri a negatívokat:
Tárgy: A múzeum fotóarchívumának gyarapítása
Nemes László osztályvezető elvtársnak
Osztályvezető Elvtárs!
A Művelődési Központ /illetve a Szabó Miklós/ által készített nagymennyiségű és később igen nagy értékkel bíró fotóanyag átszármaztatása lassan időszerű kérdéssé válik. Ugyanis az utóbbi megállapodásunk értelmében kb. kétéves terminust szabtunk meg a negatív anyagnak ahhoz, hogy archiválhatóvá váljék.
A szóban forgó anyag ennél idősebb részét tehát tanácsos volna átadni a Hajdúsági Múzeum fotótára részére, mert minél távolabbi lesz az anyag annál nehezebb lesz egyrészt azonosítani, másrészt a biztonságát szavatolni. Félő, hogy az anyag egy része helytelen kezelés következtében megsérül stb.
Tájékoztatni szeretném arról is, hogy utóbb a művelődési központ igazgatója /Szabó Ferenc elvtárs/ kérte volna a korábban átadott, s azóta a múzeum leltárába felvett pozitív másolatok egy részét vissza. Én az előzőekben már leírt módon nyilatkoztam neki is, mármint úgy, hogy e nagybecsű anyag védelme mindannyiunk kötelessége, tehát inkább másolatot készíttessen a neki érdekes anyagról, mintsem a már beleltározott képeket használva, tegye ki azokat a rongálódásnak vagy megsemmisülésnek stb.
Hajdúböszörmény, 1973. március 7.
Dr. Bencsik János
igazgató
Ez az együttműködés a 70-es években csak részben működött, mert a negatívok elenyésző töredéke került a múzeumba. Ezeket a negatívokat nem leltározták be, sőt fizikailag is a helytörténeti raktárban tárolták, nem pedig a fotótárban. Az ebből az időszakból származó negatívok többsége a Művelődési Központ - illetve Szabó Miklós- tulajdonában maradt.
A „nélkülözhetetlen leltári érték”-ként említett Képes híradó fotóinak is csak egy része lett leltározva a múzeumba, a Művelődési Központnál maradt adatolt nagyításokat pedig az elmúlt években a művelődési ház pincéjéből mentettük ki.
(A „Képes híradó” 2007-ben szűnt meg a Sillye Gábor Művelődési Központ átszervezésével.)
Az adatolt nagyítások a múzeum adattárából
A fotóanyag sorsáról való döntés az elmúlt években ismét napirendre került: 2021 májusában a három részre szakadt gyűjtemény a Hajdúsági Múzeumhoz került.
A múzeum fotóadattárában kapott helyet – a már a múzeum tulajdonában lévő fotóanyag mellett - a család által adományozott, Szabó Miklós 40 éves városi fotós munkásságát tartalmazó negatívok. Szintén a család felajánlásaként itt kapott helyet még Szabó Miklós kiállítási anyagának jelentős része is.
A Szabó Miklós Fotográfiai Gyűjtemény létrehozása Szabó Miklós családjának, a Hajdúsági Múzeum és Hajdúböszörmény Város Önkormányzata együttműködésének köszönhetően 2021-ben kezdődött meg. Ez az együttműködés meghatározta a hagyaték sorsát, és lehetővé tette az archívum működését.
A hozzánk került fotóanyag feldolgozását, archiválását és publikálását megkezdtük múzeumi, önkormányzati és pályázati források segítségével.
Immáron egy éves munka során – a folyamatos digitalizálás és feldolgozás mellett – kialakítottunk egy adatbázist, egy hozzá tartozó weboldalt és októberben nyílik meg „AZ ÉN VÁROSOM / HAJDÚBÖSZÖRMÉNY” címmel fotókiállítás a kiállítást kísérő katalógussal.
Célunk Szabó Miklós fotós hagyatékának gondozása, közkinccsé tétele, szellemiségének méltó megjelenítése és hagyatékának megőrzése.
Hajdúböszörmény, 2022. október 10.
Horváth Tamás / Hajdúsági Múzeum
